Mérlegképes könyvelő képzés szóbeli tételei
Jogi ismeretek tantárgy szóbeli tételei
Pénzügyi ismeretek tantárgy szóbeli tételei
Számvitel és elemzés tantárgy szóbeli tételei
Számvitel ellenőrzés tantárgy szóbeli tételei
Pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés + Mérlegképes könyvelő kombinált képzés szóbeli tételei
Mérlegképes könyvelő szakképesítés vállalkozási szak
JOG
Szóbeli vizsgatételsor
(a 35/2001. (X. 10.) PM. rendelet 11. sz. mellékletéhez)
1.
a. Államhatalmi - népképviseleti szervek csoportjai, azok fontosabb feladatai és hatásköre.
b. A gazdasági társaságok alapítására, legfőbb szervére, vezető tisztviselőire, felügyelőbi-
zottságára, megszűnésére vonatkozó főbb közös szabályok.
2.
a. A közigazgatási szervek csoportjai. A központi közigazgatási szervek (kormány, minisz-terelnök, miniszterek, minisztériumok) fontosabb feladatai és hatásköre.
b. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapításának, szervezetének, megszűné-
sének fontosabb szabályai.
3.
a. A bíróságok rendszere, fontosabb hatásköri, illetékességi szabályaik. A jogorvoslati sza-
kaszok és eszközök az igazságszolgáltatásban.
b. A közös vállalat alapításának szervezetének fontosabb szabályai.
4.
a. A polgári törvénykönyv alapján a jogalanyok fő csoportjai és azok jellemzői.
b. A korlátolt felelősségű társaság alapításának , szervezetének, megszűnésének fontosabb
szabályai.
5.
a. A tulajdonjog formái, tárgya, tartalma.
b. A részvénytársaság alapításának, szervezetének, megszűnésének, fontosabb szabályai.
6.
a. A Polgári Törvénykönyv alapján a szerződés létrehozása és megszűnése. Az elévülés a
polgári jogban.
b. Az egyéni vállalkozás és az egyszemélyes gazdasági társaságok összehasonlítása (azo-nosságok és különbözőségek).
7.
a. A Polgári Törvénykönyv alapján a szerződésszegés előírásai.
b. A szövetkezet alapítására, szervezetére, megszűnésére vonatkozó fontosabb szabályok.
8.
a. A részvény, a szövetkezetnél a részjegy, a korlátolt felelősségű társaságnál az üzletrész jellemzői. Az értékpapírtőzsde jellemzői.
b. A végelszámolásra vonatkozó szabályok.
9.a. Az adásvétel, a csere, az ajándékozás fontosabb előírásai.
b.
A csődeljárásra vonatkozó szabályok.
10.
a. A polgári törvénykönyv alapján a szerződés érvénytelensége.
b. A felszámolás eljárás előírásai.
11.
a. A munkaviszony fogalma, keletkezése, létesítésének előfeltételei, létesítését
elősegítő szabályok.
b. Az egyes gazdasági társasági formáknál a tagok / részvényesek, a szövetkezetnél a tagok
felelősségi szabályai.
12.
a. A munkaszerződés alapvető kellékei és módosítása. A munkaviszony szüneteltetése, megszüntetésének lehetséges formái.
b. A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége. A cégiratok köre. A cégbíróság tör-vényességi felügyeletének főbb szabályai.
13.
a. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény hatálya, az államigazga-
tási eljárás szakaszai.
b. Az alapítványra vonatkozó fontosabb előírások.
14.
a. A külföldiek magyarországi befektetéseire vonatkozó fontosabb szabályok.
b. A büntetőjog feladata. A bűncselekmény fogalma, elemei, az elkövetők. A büntetőjogi
felelősségre vonást kizáró/megszüntető okok.
15.
a. Az államháztartás, annak rendszerét képező alrendszerek jellemzői.
b.A tisztességtelen piaci magatartások fajtái, az ilyen magatartásokhoz kacsolódó jogkö-vetkezmények.
16.
a. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek rendszere, az egyes kötelezettségek fonto-sabb jellemzői.
b.A végelszámolásra vonatkozó szabályok.
17.
a. A polgári törvénykönyv alapján a bankügyletek szabályai.
b.A társadalombiztosítás feladatai, társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság és a já-rulékfizetési kötelezettség.
18.
a. A jogforrások rendszere és azok hierarchiája. A jogszabályok érvényessége és hatálya.
b.Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Feladatai, az eljárási rendjére vonatkozó szabályok.
19.
a. A vállalkozási és megbízási szerződés szabályai összehasonlító jelleggel (azonosságok és különbözőségek).
b. A társadalmi szervezetekre vonatkozó fontosabb előírások.
20.
a. A bírósági végrehajtás főbb szabályai (végrehajtási kényszer, a végrehajtás elrendelése, a végrehajtás foganatosítása).
b.A közhasznú társaságra vonatkozó fontosabb szabályok.
21.
a. A polgári Törvénykönyv alapján a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség álta-lános feltételei.
b.A vagyon elleni bűncselekmények és szabálysértések tényállásai.
22.
a. A fontosabb külkereskedelmi ügyletek (licencia, kooperáció, export fővállalkozás, ter-melőeszközbérlet /lízing/ főbb előírásai.
b.A gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozás átalakulásának, valamint a szövetkezet szervezeti változásainak fontosabb szabályai.
23.
a. Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó főbb szabályok.
b.A gazdálkodási kötelezettségeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények tény-állásai.
24.
a. Az állami vagyon összetétele, az állami vagyont kezelő szervezetek köre.
b.A pénzügyi bűncselekmények és szabálysértések.
25.
a. Az áruk nemzetközi adásvételének (Bécsi Egyezmény) főbb szabályai. Az ilyen ügylet-nél az elévülés jellemzői.
b.A gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a könyvvizsgálóra vonatkozó előírások.
Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakképesítés
PÉNZÜGYI ISMERETEK
Szóbeli tételsor
(35/2001. (X 10.) PM. rendelet 11. sz. mellékletéhez)
1.
a) A gazdaságpolitika és pénzügypolitika lényege, kapcsolata. A pénzügypolitika cél- és eszközrendszere. A monetáris közvetítők szerepe a monetáris politika gyakorlatában. A monetáris politika eszközrendszere.
b) Az adóellenőrzés általános szabályai. Az adózás rendjéről szóló törvényben meg határozott jogkövetkezmények: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság és a mulasztási bírság megállapításának szabályai.
2.
a) A passzív bankműveletek ismertetése. A betétügyletek jellemzői, csoportosítása. A banki értékpapír kibocsátás.
b) Az államháztartás rendszere, a rendszer egyes elemeinek kapcsolata. Az államháztartás gazdálkodási tevékenységének alapelvei. Az államháztartás vagyona.
3.
a) Semleges bankszolgáltatások. Pénzforgalmi szolgáltatások, belföldön alkalmazott fizetési módok.
b) A központi költségvetés mérlegének bevételi és kiadási struktúrája. A költségvetési egyensúly értelmezése, a költségvetési deficitet kiváltó okok. A költségvetési deficit finanszírozásának lehetséges módozatai.
4.
a) A hitelintézeti rendszer szerkezete, működése. A hitelintézetek formái. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre. Az Országos betétbiztosítási Alap (OBA) szerepe.
b) A helyi adóztatás alapvető jellemzői. A vagyoni típusú adók, a kommunális jellegű adók és a helyi iparűzési adó megállapításának szabályai.
5.
a) Az aktív bankműveletek ismertetése. A banki hitelnyújtás általános feltételei. A hitel-bírálattal kapcsolatos eljárási tevékenység bemutatása.
b) Az adókötelezettséggel kapcsolatos adózói feladatok ismertetése. Az adóigazgatás fontosabb eljárási szabályai: a fizetéskönnyítés, a jogorvoslat és a végrehajtás rendje.
6.
a) A pénz időértéke. A jövőbeli érték és a jelenérték fogalma számítása. A speciális pénzáramok: az örökjáradék és az annuitás fogalma, számítása, alkalmazásának főbb területei.
b) Az osztalékadó megállapításának és fizetésének szabályai.
7.
a) Az értékpapír jogi fogalma és közgazdasági tartalma. Az értékpapírok csoportosítása. A részvény és a kötvény fogalma, típusai. A közraktárjegy és a záloglevél szerepe, jellemzői.
b) A hozzáadottérték-adózás jellemzői. Az általános forgalmi adó értelmezése, jellemzői, működése. Az általános forgalmi adó területi, tárgyi és személyi hatályának értelmezése.
8.
a) A kötvény elméleti árfolyamának (piaci értékének) becslése, az árfolyam számításának módszere. A bruttó és a nettó árfolyam értelmezése. A kötvény névleges hozamának, egyszerű hozamának és a lejáratig terjedő tényleges hozamának számítási módszere.
b) A külön adózó jövedelmek adózási szabályai: vagyonátruházásból származó jövedelem, a tőkejövedelmek, természetbeni juttatások és más engedmények, valamint a vegyes jövedelmek adózási szabályai.
9.
a) A kötvény árfolyamát befolyásoló tényezők. Az árfolyam időbeli alakulásának értelmezése. Az árfolyam kamatláb-érzékenységének mérésére alkalmas módszerek. A hátralevő átlagos futamidő (duration) értelmezése, jelentősége.
b) A termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás sajátos esetei az általános forgalmi adó rendszerében. A teljesítés helyének értelmezése az általános forgalmi adóban. Az adó alapja, az adó mértéke.
10.
a) Az elsőbbségi részvények és a törzsrészvények értékelése. A törzsrészvények árfolyamának és hozamának becslésére alkalmas módszerek bemutatása. A növekedési ráta jelentőssége és értelmezése.
b) A társasági adó általános jellemzői, alapelvei. Az adókötelezettség értelmezése és a társasági adó alanyai.
11.
a) A beruházási döntések alapkérdései, a beruházásokkal kapcsolatos pénzáramok típusai, tartalmuk. A beruházási számítások csoportosítása, a statikus és a dinamikus számítások formái.
b) Az illetékek jellege, funkciói és fajtái. Az illetékfizetési kötelezettség szabályai. Az illetékmentesség jellemzői.
12.
a) A beruházások kockázatának becslésére alkalmas módszerek. Az érzékenységi elemzés jellemzői, előnyei, hátrányai, számításának folyamata.
b) Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem megállapításának és adózásának szabályai.
13.
a) A valuta és a deviza fogalma, az árfolyamváltozás formái és hatása a gazdaságra. Az alapvető külkereskedelmi ügyletek jellemzői.
b) Az alanyi és a tárgyi adómentesség értelmezése és szabályai az általános forgalmi adó rendszerében.
14.
a) A nemzetközi pénzforgalom lebonyolítása. A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módozatok jellemzői. Kockázatok, kezességek, garanciák a nemzetközi bank-gyakorlatban.
b) A számított adót csökkentő engedmények és az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények a személyi jövedelemadó rendszerében.
15.
a) A pénz- és tőkepiac jellemzői. A nyílt piac és zárt piac, elsődleges és másodlagos piac jellemzői. Azonnali és a határidős piac értelmezése. A tőzsde fogalma, a tőzsdék jogállása, a tőzsdék fajtái.
b) A belföldi illetékességű vállalkozások társasági adóalap meghatározásának általános szabályai. Az adózás előtti eredményt módosító tételek célja, csoportosítása.
16.
a) A tőzsdék szereplői. A tőzsdei árfolyamok, a tőzsdei ügyletkötés. A tőzsdén kívüli kereskedés jellemzői.
b) Az általános forgalmi adó levonásának lehetősége, tárgyi és személyi feltételei. Az előzetesen felszámított adó megosztásának szabályai. Az adólevonási jogosultság keletkezésének időpontja.
17.
a) A pénz- és tőkepiaci ügyletek fogalma, fajtái, jellemzői. Kamat-, és árfolyamkülönbségek a piacon a spot ügylet. Az arbitrage ügylet jellemzői. A határidős ügyletek: a forward és a future ügyletek jellemzői, összehasonlításuk.
b) A céltartalék, az értékcsökkenési leírás, és a követelések értékvesztésének kezelése a társasági adóban.
18.
a) A fedezeti ügyeltek (hedge) jellemzői. Az opciós ügyletek értelmezése. A swap ügyletek jellemzői.
b) A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek és az egyéb jövedelmek tartalma és megállapításának szabályai.
19.
a) A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megalakulása, szerepe, működése. Az IMF pénzügyi forrásai és hitelezési tevékenysége.
b) Az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség tartalma és keletkezésének időpontja. A vevő kezessége az eladó adótartozásáért. Az adó fizetési kötelezettség halasztásának esetei és szabályai.
20.
a) A Világbank szerepe és működése. A Világbank csoport tagjai. A nemzetközi monetáris együttműködés intézményi keretei Európában.
b) Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek tartalma, szerepe a társasági adóban.
21.
a) A váltó fogalma, típusai, kellékei, funkciói. A váltócselekmények értelmezése: a váltó kibocsátása, a váltó forgatása, a forgatás módozatai, a váltó elfogadása, a váltó fizetés végetti bemutatása.
b) Az önálló tevékenységből származó jövedelmek csoportosítása, tartalma és megál-lapításának szabályai.
22.
a) A factoring ügylet jellemzői, szereplői és az ügylet lebonyolítása, előnyei a hitel-ügylettel szemben. A forfait ügyletek jellemzői.
b) Az adózás előtti eredményt növelő tételek tartalma, szerepe a társasági adóban.
23.
a) A lízing ügylet fogalma, motivációs tényezői, előnyei. A lízing módozatai. A lízing-díj és a lízingszorzó számítása.
b) A számla, egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány tartalma, szerepe az általános forgalmi adóban. A nyugtaadási kötelezettség. Az adó visszaigénylés szabályai az általános forgalmi adó rendszerében.
24.
a) A befektetési és a finanszírozási döntések, összefüggéseik bemutatása. Az eszköz és forrásszerkezet egyeztetése. A finanszírozási stratégiák.
b) A társasági adókedvezmények rendszere és a fizetendő társasági adó, valamint a mérleg szerinti eredmény megállapítása.
25.
a) A tőkeszerkezet és a saját tőkére jutó hozam összefüggései. A beruházások belső finanszírozásának módozatai: a nyereség visszaforgatásából származó forrás, az amortizáció, mint belső finanszírozási forrás, finanszírozás a vagyon átrendezéséből.
b) A személyi jövedelemadó jellemzői, hatálya és az adó alanya. A bevétel, a költség és a jövedelem értelmezése a személyi jövedelemadóban. A jövedelmek csoportosítása.
26.
a) A beruházások külső finanszírozásának módozatai. A kölcsönforrás megválasztásának szempontjai. Finanszírozás bankhitellel, kötvény kibocsátásával. A részesedés finanszírozás (pótlólagos saját tőke bevonás) jellemzői.
b) Különleges adózási módok az általános forgalmi adó rendszerében.
27.
a) A pénzügyi tervek fajtái, az állományi és forgalmi szemléletű terv közötti összefüggés. A mérlegterv összeállítása. Az éves likviditási terv elkészítése.
b) A fogyasztási adó és a jövedéki adó jellemzői, szabályozási kérdései.
28.
a) A cash flow terv szerepe. Az egyensúly megteremtése az éves pénzügyi terv alapán: intézkedések a vállalkozáson belül.
b) A vám fogalma és funkciói. A vámok csoportosítása. A hazai vámrendszer alapvető jellemzői. A vám biztosítása. A vámtarifa. Feladatok a vámhatáron. A vámfizetés-vámteher.
29.
a) A pénzügyi feszültségek kezelése, a csődhelyzet értelmezése. A csődegyezség létrehozása. A vállalkozás felszámolásának célja. A felszámolási eljárás lefolytatása alatt felmerülő pénzügyi feladatok ismertetése. A fúzió jellemzői, céljai.
b) Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) jellemzői.
30.
a) A rövid távú pénzügyi döntések jellemzői. A forgóeszköz gazdálkodás és finanszírozás elemzésére használt pénzügyi mutatók.
b) Az adó fogalma. Az adóztatás funkciói és alapelvei. Az adóügyi jogviszony. Az adóz-tatással kapcsolatos alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény. Az adók csoportosítása. Az adóhatóságok hatásköre és illetékessége.
Budapest, 2004. május 4.
Szkárossi Annamária
PM. oktatási osztályvezető
Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakképesítés
Számvitel és elemzés
Szóbeli tételsor
(a 35/2001. (X.10.) PM. rendelet 11. sz. mellékletéhez)
1.a. A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, filozófiája. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során.
1.b. A termelés számbavétele. A termelési érték számbavétele. A termelési érték meghatározásának módszerei. A termelési érték alakulásának, volumenének, összetételének, minőségének és ütemességének vizsgálata. Az áruforgalom számbavétele, az értékesítés, a forgalom összetételének, ütemességének vizsgálata. Az árrés elemzése.
2.a. A számviteli politika fogalma, szerepe, kialakítása. A számviteli politika tartalma. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. Az értékelési szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend tartalma.
2.b. A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók. A likviditás vizsgálatát szolgáló mérlegek. A cash-flow kimutatás tartalma és összeállítása. A pénzeszközök változására ható tényezők elemzése a cash-flow kimutatás alapján.
3.a. A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. A beszámolási formák közötti áttérés követelményei, feladatai. Az éves beszámoló részét képező különböző mérlegek felépítése. A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai.
3.b. A tárgyi eszközökkel való ellátottság vizsgálata, a tárgyi eszközök állománya összetételének, elhasználódásának, korszerűségének elemzési módszerei. A tárgyi eszközök kapacitás kihasználásának vizsgálata.
4.a. Különböző formában működő társaságok alapításával kapcsolatos számviteli feladatok. A cégalapítás fogalma, előfeltételei. Az előtársasági időszak. Előtársaságok létrejötte, megszűnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége.
4.b. A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése. A vállalkozás tőkeszerkezetének elemzése.
5.a. A könyvviteli zárlat célja, a havi, a negyedéves és az éves zárlati feladatok. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év fogalma, jelentősége, a beszámoló készítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A főkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni rendező tételek.
5.b. Az eredményelemzés célja és módszerei. Az eredmény tervezésének, megállapításának módszerei. Az eredményt meghatározó tényezők elemzése a választott formájú eredménykimutatás alapján. Az eredménykimutatás formájának (fajtájának) megválasztásánál figyelembe veendő szempontok. A különböző eljárással készített eredménykimutatások jellemzői.
6.a. Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepe a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye a mérlegben és az egyszerűsített mérlegben. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események és azok elszámolása, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása és elszámolása. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. Az immateriális javak értékhelyesbítése. Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Immateriális javak a kiegészítő mellékletben.
6.b. A gazdasági elemzés fogalma, célja, szükségessége, feladata. A gazdasági elemzés tárgya. Az elemzési módszerek és információ forrásai. A gazdasági elemzés csoportjai. Az elemzési munka végrehajtása, szakaszainak tervezése.
7.a. A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása, az amortizáció számításának módszerei. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi eszközök értékelése a mérlegben.
7.b. A vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakításánál figyelembe veendő szempontok. A pénzügyi és a vezetői számviteli jellemzői. A vezetői számvitel kialakítását befolyásoló tényezők.
8.a. A tárgyi eszközök állományának növekedése és csökkenése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A beruházás, a felújítás, a fenntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. Tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben.
8.b. Könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség. A könyvvizsgáló feladatai. Könyvvizsgálói jelentés és záradék tartalma. A beszámolók nyilvánosságra hozatala, közzététele..
9.a. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése és annak visszaírása. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása.
9.b. A számviteli szolgáltatás fogalma, rendszere. A könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos előírások, a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel szembeni követelmények.
10.a. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása. A határidős, az opciós, a swap, illetve az azonnali ügyletek elszámolása, befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben.
10.b. A készletgazdálkodás elemzése. A készletek állományának vizsgálata. A készletállomány összetételének elemzése. A készletgazdálkodás összefüggése a termeléssel és az eredmény alakulásával. A készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok vizsgálata.
11.a. A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A készletek értékelése és helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A készletek értékvesztése, az értékvesztés visszaírása. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A vásárolt készletek állományváltozásai, azok bizonylatai, könyvelése. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása.
11.b. A fedezeti költségszámítás módszere és felhasználási lehetőségei a vállalkozói döntések meghozatalánál. A költségek csoportosítása a fedezeti költségszámítás követelményeinek megfelelően. Gyártmánykarakterisztikák készítése.
12.a. A sajátos beszámolási kötelezettségek. Csődeljárással, felszámolási eljárással és végelszámolással kapcsolatos számviteli feladatok.
12.b. Az eredménykategóriák. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye részletes elemzésének lehetőségei (ár, volumen, összetétel, önköltség összefüggések).
13.a. A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredmény kimutatásra. Az előállítási költség tartalma. A költségek fogalma, csoportosítása az elszámolás szempontjából költségfajták (költségnemek) szerint. A költségek elszámolásának lehetősége és jelentősége a kettős könyvvezetésben. Az állatokkal kapcsolatos elszámolások.
13.b. Az éves beszámoló mint az elemzés információ bázisa. Az éves beszámoló adataiból számítható különféle mutatók.
14.a. A követelések fogalma, fajtái, bekerülési értékük, értékelésük a mérlegben, különös tekintettel a devizakövetelésekre. Követelések értékvesztése, annak visszaírása. A behajthatatlan követelések kritériumai. Követelések engedményezése, beszámítása. Vásárolt követelések. Követelések a kiegészítő mellékletben.
14.b. A jövedelmezőség számításának mutatói. A jövedelmezőség alakulásának elemzése a mérleg és az eredménykimutatás adatai alapján.
15.a. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, fajtái, csoportosításuk. Az értékpapírok helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az értékpapírok értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Az értékpapírokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben.
15.b. Az önköltségmegállapítás módszerei, szükségessége. A vállalkozás önköltségszámítási kötelezettsége, az önköltségszámítási szabályzat tartalma és az összeállításánál figyelembe veendő szempontok.
16.a. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, ezek bizonylatai, gazdasági eseményeik hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az értékpapírok analitikus nyilvántartása (nyomdai úton előállított és dematerializált értékpapírok).
16.b. A leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma. A leltár és a mérleg összehasonlítása. A leltárfelvételi módszerek. A leltározási feladatok és azok megszervezése. Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata.
17.a. A pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta-, devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó információk. A pénzkezelési szabályzat célja, tartalma, az elkészítésénél figyelembe veendő szempontok.
17.b. A költségelemzés célja, feladata, információbázisa statikus és dinamikus költségelemzés esetén.
18.a. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában. Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra Az aktív és passzív időbeli elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások.
18.b. A piaci tevékenység elemzése. A piaci döntések előkészítése során alkalmazható elemzések. Az értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában.
19.a. A saját tőke fogalma, struktúrája, jelentősége a gazdálkodásban. A lekötött tartalék fogalma, képzésének célja, számviteli elszámolása. A saját tőke elemeinek változásai, a változásokat előidéző gazdasági események és azok elszámolása. Az osztalékkifizetés feltételei. Mikor fizethető osztalékelőleg?
19.b. Az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet célja, tartalma, kapcsolata az éves beszámolóval. Az üzleti jelentés szerepe, információi.
20.a. A céltartalék fogalma, célja, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben. A céltartalékok képzésével és felhasználásával kapcsolatos gazdasági események, azok könyvelése és hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben.
20.b. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja, tartalma, készítésének kötelezettsége. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének folyamata.
21.a. A kötelezettségek fogalma, fajtái. A kötelezettségek mérlegtételének meghatározása. A hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek. A kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése, különös tekintettel a devizakötelezettségekre. A kötelezettségek és a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet kapcsolata.
21.b. A tőkekonszolidáció. Az adósságkonszolidálás. A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése. A ráfordítások és bevételek konszolidálása.
22.a. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással, valamint az A és B módszerrel. Az eredménykimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak, az értékesítés nettó árbevétele (elszámolásának feltételei, időpontja), az aktivált saját teljesítmények értéke (tartalma, elszámolása).
22.b. A költségrugalmasságon alapuló (flexibilis) költségelemzési módszer lényege, alkalmazásának lehetősége és jelentősége.
23.a. Az egyéb bevételekkel és az egyéb ráfordításokkal kapcsolatos gazdasági események és hatásuk az eredményre. A számla, mint számviteli bizonylat jelentősége, tartalma és kellékei.
23.b. A közös vezetésű vállalkozások konszolidálása. A társult vállalkozások konszolidálása. A konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása. Az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet tartalma. Az összevont (konszolidált) üzleti jelentés.
24.a. A pénzügyi műveletek eredményének tartalma. A pénzügyi műveletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolás bizonylatai.
24.b. A bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei. Szigorú számadás alá vont bizonylatok. A bizonylatok feldolgozásának rendje, a bizonylatok megőrzése. A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményei.
25.a. A rendkívüli eredmény fogalma és tartalma. A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások könyvviteli elszámolása, bizonylatai.
25.b. A controlling célja és feladatai, erőfeltételei. A controlling rendszer kialakításának lehetőségei.
26.a. A társasági adó alapjának megállapítása, az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő tételek, a társasági adó kiszámítása, az adózott eredmény elszámolása, a mérleg szerinti eredmény megállapítása. Az eredmény elszámolás könyvelése.
26.b. Vállalkozási szintű hatékonysági mutatók összeállítása, szerepük a hatékonyság alakulásának vizsgálatában.
27.a. A társaságok átalakulásával egyesülésével, (összeolvadás, beolvadás), szétválásával (különválás, kiválás) összefüggő számviteli feladatok, különös tekintettel a vagyonértékelésre, a vagyonleltár és a vagyonmérleg készítésére.
27.b. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó számviteli törvényi előírások (beszámolókészítési kötelezettsége, jegyzett tőkéje, beszerzési ár tartalma, nettó árbevétele).
28.a. Az ellenőrzések számvitele. Az ellenőrzések fogalma, fajtái. Hibatípusok, hibajavítások. Az ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított hibák miatti módosítások elszámolása, kimutatása a mérlegben, az eredménykimutatásban, nyilvánosságra hozatala.
28.b. A lízing fajtái, könyvviteli elszámolása, a különböző lízing szerződések tartalma.
29.a. A pénzügyi instrumentumok fogalma, csoportjai. A valós értéken történő értékelés célja és a szükséges számvitelpolitikai döntések.
29.b. A humánerőforrások elemzésének célja és módszerei. A munka termelékenység mérésének mutatószámai. A termelékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata. Az emberi erőforrás felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése.
Budapest, 2004. május 4.
Szkárossi Annamária
PM. főosztályvezető-helyette
Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakképesítés
ELLENŐRZÉS
Szóbeli tételsor
(a 35/2001. (X.10.) PM. rendelet 11. sz. mellékletéhez)
1. A. Ismertesse az ellenőrzés kialakulását, fejlődését. Az állami ellenőrzés tartalma, a LÁSZ ellenőrzés. Az ellenőrzés az 1945 utáni években (az ellenőrzési rendszer első időszaka, az Állami Ellenőrzési Központ, az ellenőrzés átszervezése)
1. B. A létszámgazdálkodás ellenőrzése, a szellemi és a fizikai létszám ellenőrzése. A termelékenység vizsgálata.
2. A. Ismertesse a felső szintű ellenőrzés változásait (három szakasza) az állami ellenőrzést, a népi ellenőrzést. Határozza meg az ellenőrzés fogalmát.
2. B. Mutassa be a költséggazdálkodás általános ellenőrzését (a költségtervezési feladatok ellenőrzését, a felhasználások utalványozásának az ellenőrzését, a költséggazdálkodás információs rendszerének az ellenőrzését és a költségellenőrzés módszereinek a vizsgálatát), a közvetlen és a közvetett költségek elszámolásának ellenőrzése és a költségnemek elszámolásának ellenőrzésével.
3. A. Határozza meg az ellenőrzéssel kapcsolatos alapfogalmakat, (az ellenőrzés célja, tárgya, módszere és rendszere). Az ellenőrzés általános jellemzői, az ellenőrzés szabályozottsága és az ellenőrzés helye, szerepe a vezetésben.
3. B. Az anyaggazdálkodás ellenőrzése, értékelése. Ezen belül a vásárolt anyagok gazdálkodásának ellenőrzése (a vásárolt anyagok állományának ellenőrzése, az anyagfelhasználás ellenőrzése), a vásárolt anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenőrzése, a raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzése.
4. A. Sorolja fel az ellenőrzések különböző ismérvek szerinti csoportjait, mutassa be azokat egy - egy példán keresztül.
4. B. Ismertesse a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzését, a tárgyi 'eszközök összetételének vizsgálatát, az eszközök kihasználtságának az ellenőrzését (a kapacitások kihasználásának ellenőrzése, a kieső és veszteségidők ellenőrzése). A beruházások és az értéknövelő beruházások ellenőrzése (az előkészítési munkák ellenőrzése, a megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése). Az értékcsökkenés elszámolásának ellenőrzése.
5. A. Ismertesse az ellenőrzési rendszer fogalmát, fejlődésének tényezőit, az ellenőrzési rendszer tartalmát és a magyarországi ellenőrzési rendszer felépülését (csak a tételes felsorolás szintjén).
5. B. A növénytermelés ellenőrzése. Részletezze a földterület hasznosításának, a művélési ágak ellenőrzését, a talajhasznosulás színvonalának mérését, a termelés feltételeinek és a talajerőgazdálkodás vizsgálatát, a szántóterület kihasználásának az ellenőrzését, a növénytermelési folyamatok végrehajtásának a vizsgálatát. Határozza meg a szántóegység fogalmát.
6. A. Sorolja fel az államhatalmi és a népképviseleti ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatairól (hatáskörök, eljárási szabályok, sajátos intézkedési jogosítványok, stb.)
6. B. Az állattenyésztés ellenőrzése. Ezen belül az állatlétszám nagyságának és összetételének a vizsgálata, az állattenyésztési ágazatok produktivitásának az ellenőrzése, az állattenyésztés költségeinek ellenőrzése, a takarmánygazdálkodás ellenőrzése. Határozza meg a számosállat fogalmát.
7. A. Sorolja fel az államhatalmi és a népképviseleti ellenőrző szerveket és fejtse ki részletesen az Állami Számvevőszéken kívül a többi szem ellenőrző tevékenységét.
7. B. Részletezze a külkereskedelem ellenőrzési feladatait és a tevékenység sajátosságait (export-, import, reexport ügyletek); a külkereskedelmi tevékenység szervezetét; a külkereskedők és a termelők közötti elszámolási kapcsolatokat; a külkereskedelmi ellenőrzéssel szemben támasztott követelményeket.
8. A. Sorolja fel az államigazgatási ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen a költségvetési ellenőrzés szervezetéről, feladatairól, eszközeiről, típusairól, eljárási és végrehajtási rendjéről.
8. B. Az export értékesítési tevékenység vizsgálata. Az export vizsgálata relációsan, az exportforgalom vizsgálata az áruösszetétel alakulása szerint, valamint a vállalkozások célkitűzéseihez viszonyítva. Az értékesítési tevékenység vizsgálata (piackutatási, marketing, ajánlati, utaztatási tevékenység vizsgálata, a külföldi piaci szervezet eredményességének vizsgálata, a szervízhálózat működésének ellenőrzése.)
9. A. Ismertesse részletesen az adóellenőrzéseket: az adóhatóságok szervezetei, hatáskörei és illetékességei, általános ellenőrzési szabályai, az ellenőrzés lefolytatása.
9. B. Foglalja össze a vagyonvédelmi rendszer ellenőrzésének főbb , követelményeit, általános feladatait. A pénz és értékvédelem ellenőrzési feladatai, az eszközök biztonságának ellenőrzése, a szolgáltatások ellenőrzése és a vagyonvédelem egyéb területeinek ellenőrzőse.
10.A. Beszéljen részletesen a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenységéről, (szervezete, működése, feladatai, ellenőrzési és realizálási feladatai.) valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrző tevékenységéről, a koordinációs munkájáról (a Hivatal együttműködési kötelezettsége, feladata a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakítása és fenntartása), ellenőrzéseinek megszervezéséről és módszereiről.
10. B. A belkereskedelmi tevékenység ellenőrzésének sajátosságai. A belkereskedelem sajátosságai, az áruforgalom átfogó ellenőrzése, ezen belül az árubeszerzés, az értékesítési tevékenység és a készletgazdálkodási tevékenység ellenőrzése.
11. A. Foglalkozzon részletesen a tulajdonosi ellenőrzéssel (a tulajdonosi ellenőrzés általános jellemzői, a gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése, a szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése, az állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzése.)
11. B. A piaci tevékenység ellenőrzésén belül a marketing tevékenység ellenőrzése, a rendelésállomány elemzése, ellenőrzése, értékelése valamint a szerviztevékenység ellenőrzése.
12. A. Ismertesse részletesen a belső ellenőrzési rendszer legáltalánosabban elfogadott három alkotórészét. Ezen belül foglalkozzon a vezetői ellenőrzéssel és a tevékenységek folyamatába épített ellenőrzéssel.(Fogalma, tartalma, eszközei, stb.)
12. B. A műszaki fejlesztés előkészítő tevékenység ellenőrzésén belül a fejlesztési tevékenység ellenőrzése (a folyamat ellenőrzése, a termék- és gyártmányfejlesztési tevékenység utólagos ellenőrzése, a műszaki fejlesztések költségeinek ellenőrzési feladatai) és a termelés műszaki-ügyviteli előkészítésének (a műszaki előkészítés feladatainak és a gyártás ügyviteli előkészítésének ellenőrzése) vizsgálata.
13. A. A belső ellenőrzési rendszeren belül foglalkozzon a költségvetési szervek és hitelintézetek ellenőrzési sajátosságaival. A belső ellenőrzési rendszer és a controlling eltérései. A belső ellenőrzés és a külső ellenőrzés kapcsolata.
13. B. A számvitel szervezettségének és a beszámoló valódiságának a vizsgálatán belül: a beszámolási kötelezettség és a számviteli alapelvek érvényesülésének ellenőrzése. A beszámoló előkészítő munkáinak ellenőrzése.
14. A. Ismertesse részletesen a könyvvizsgálói ellenőrzést. Határozza meg a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeket és beszéljen a könyvvizsgálói tevékenységről.
14. B. Mutassa be a termelési folyamatok megszervezésének ellenőrzését, a termelés irányításának az ellenőrzését, a termelési folyamat ellenőrzését, a termelés ütemességének, egyenletességének vizsgálatát és a termelés, a termék minőségének ellenőrzését.
15. A. Az ellenőrzési módszerek sajátosságai, értelmezése. A követelmények megismerésének forrásai. A tevékenység megismerésének általános eszközei. A tényhelyzet megismerésének közvetlen módszerei, eszközei. Az ellenőrzési tevékenység megszervezése.
15. B. Beszéljen részletesen a mérleg ellenőrzésének feladataiból a befektetett eszközök és a készletek ellenőrzési feladatairól.
16. A. A tényhelyzet megismerésének közvetett módszerei, eszközei (a közvetett ellenőrzés formái, módszerei, az okmányokon alapuló ellenőrzés). A tények és követelményik összevetése. Komplex ellenőrzési módszerek A teljesítményellenőrzés és az értékelemzés). Az ellenőrzés logikai eszközei (elemzés, szembeállítás es következtetés).
16. B. Beszéljen részletesen az eredménykimutatós ellenőrzésének feladatairól, területeiről. (az összköltség és a forgalmi költség típusú eredménykimutatós ellenőrzéséről.)
17. A. Beszéljen részletesen az ellenőrzési munkaterv összeállításáról és tartalmáról. Az ellenőrzési terv humánpolitikai oldala. Az ellenőrzési terv jóváhagyása. Felkészülés az ellenőrzésre.
17. B. A kiegészítő melléklet formai vizsgálata. A kiegészítő melléklet tartalmi követelményeivel kapcsolatos ellenőrzési feladatok. (Általános, specifikus és tájékoztató rész)
18. A. Sorolja fel az ellenőrzés munkaszakaszait. Az ellenőrzés előkészítésének módszerei: az információ gyűjtése, rendszerezése, rangsorolása, szelektálása. Az ellenőrzés céljának és feladatának meghatározása. Egyéb előkészítési feladatok. A konkrét ellenőrzési feladatok kialakítása. Az ellenőrzés kockázata. Az ellenőrzési program tartalmi, formai kellékei. Az ütemterv. A megbízólevél.
18. B. Beszéljen részletesen a leltárak és a leltározásról általában és ellenőrzési feladatairól. Az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, a készletek, a pénzeszközök, a követelések és a kötelezettségek leltározásának ellenőrzése.
19. A. A helyszíni ellenőrzés: az ellenőrzött értesítése, a helyszíni ellenőrzés megkezdése, lefolytatása, módszerei. A helyszíni ellenőrzés szakaszai. A rendszerbeli okok sajátosságai, vizsgálatának módszerei. Az ellenőrzést végzők együttműködése. A helyszíni ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos sajátos körülmények, eljárások (megszakítás, felfüggesztés). A minősített adatok védelme.
19. B. A saját termelésű készletek értékesítésének ellenőrzése. A raktárra vétel és a készletek ellenőrzése. A termékeit értékelésének a vizsgálata. Az értékesítés és a kiszállítások ellenőrzése. A kiszállított késztermékek bizonylatolásának és számlázásának az ellenőrzése.
20. A. Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása. A vizsgálati jelentés (részjelentés, összefoglaló jelentés) tartalmi és formai követelményei. A jegyzőkönyv, az ellenőrzési jegyzőkönyv, az egyéb ellenőri megállapítást tartalmazó írásművek. Az ellenőrzés megállapításainak egyeztetése. A záradékok.
20. B. A belkereskedelmi tevékenység ellenőrzésének sajátosságai. A nagykereskedelem ellenőrzése. A bolti kiskereskedelem ellenőrzése. A vendéglátóipari tevékenység ellenőrzése. A szállodai szolgáltatás és az idegenforgalom ellenőrzése.
21. A. Sorolja fel és beszéljen részletesen a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokról, okmányokról. Az ellenőrzéshez való felhasználás szempontjából a bizonyító okmányok csoportosítása. A felelősség megállapításának logikai menete.
21. B. A bérgazdálkodás ellenőrzése. Ezen belül a bérezési és anyagi ösztönzési rendszerek ellenőrzése, értékelése, a bérelszámolás ellenőrzése. A tárgyi eszközök ellenőrzése. Ezen belül a karbantartási javítási tevékenység ellenőrzése az értékcsökkenés elszámolásának ellenőrzésével (a tárgyi eszközök tervezett és terven felüli értékcsökkenés elszámolásának az ellenőrzése).
22. A. Ismertesse az ellenőrzés minőségbiztosítását, célját, módszereit. Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása, a realizálás. Az ellenőrzés megállapításainak ismertetése. A realizálás folyamata a hatósági ellenőrzéseknél és a nem hatósági ellenőrzéseknél. Az intézkedési terv, a realizáló levél, a zárótárgyalás célja, tartalma.
22. B. A külkereskedelmi tevékenység ellenőrzésén belül az árellenőrzés (az árdokumentációs felkészültség vizsgálata, az árak képzésének ellenőrzése), a vállalkozások devizagazdálkodásának ellenőrzése (a devizagazdálkodásról általában, a külkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás szintjén a devizagazdálkodás körébe tartozó feladatok).
23. A. Foglalja össze az ellenőrök, ellenőrzöttek jogait és kötelességeit. Az ellenőrző felelőssége. A felelősség formái. A szabálysértési felelősség. A polgári jogi felelősség. A munkajogi felelősség.
23. B. Értelmezze a belkereskedelmi tevékenység ellenőrzésének általános sajátosságait. Az áruforgalom átfogó ellenőrzésén belül a leltárkészítés és a leltározás ellenőrzése. Pénztárellenőrzés a kereskedelemben. Az áruforgalom technikai feltételeinek ellenőrzése. A humán erőforrás gazdálkodás ellenőrzése.
24. A. Beszéljen részletesen az Európai Unió közösségi alapjainak ellenőrzéséről. Uj követelmények a közösségi alapokkal való gazdálkodás és azok ellenőrzése tekintetében. Az átvilágítás. Az átmenethez szükséges kötelezően elvégzendő feladatok. Egy vezető monitoring rendszer funkcionális alkotórészei. Technikai vizsgálat. A közösségi alapokból finanszírozott programok értékelése. A kockázatok vizsgálata.
24. B. Fejtse ki a készpénzforgalom ellenőrzésén belül a pénztári rovancsolás ellenőrzési feladatait, a pénztárellenőri feladatok vizsgálatát, az ismétlődő ellenőrzések vizsgálatából a szabályozottság ellenőrzését.
25. A. Számítógép az ellenőrzésben: a számítógépes ellenőrzés hatóköre és célkitűzései. (Az éves beszámoló ellenőrzése, átfogó ellenőrzési feladatok, vezetői információs rendszerek.) Általános ellenőrzési megoldások. (Definíciója, ellenőrzési célú megközelítése, szervezeti-ellenőrzési funkciók, üzemeltetés-ellenőrzési funkciók, fele-ellenőrzési funkciók.) Visszaélés a számítógépes rutin alkalmazásokkal.
25. B. Részletezze a készpénzforgalom ellenőrzésén belül a pénztári bevételezés ellenőrzését. (A készpénzes vevők, a dolgozók befizetésének vizsgálata. A bankszámláról felvett készpénz pénztári bevételezésének ellenőrzése.) A házipénztári kifizetések ellenőrzése. A pénzkezelés bizonylatainak ellenőrzése. ( A pénztári bizonylatok általános ellenőrzése; a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok ellenőrzésének módszerei; elszámolásra kiadott összegek ellenőrzése; a letétek bizonylatolásának ellenőrzése.) A készpénz kezelésének, őrzésének ellenőrzési feladatai.
26. A. Sorolja fel az államigazgatási ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen a - költségvetési ellenőrzés végrehajtásáról, az ellenőrzés megszakításáról, felfüggesztéséről, az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalásáról, hasznosításáról, a költségvetési ellenőrzést követő különleges intézkedésekről, a beszámoló és nyilvántartás az ellenőrzésről, az ellenőrrel szemben támasztott követelményekről.
26. B. Beszéljen részletesen a mérleg ellenőrzésének feladataiból a saját tőke és a kötelezettségek ellenőrzési lehetőségeiről, módszereiről.
27. A. Ismertesse részletesen az adóellenőrzések megállapításaival kapcsolatos jogkövetkezményeket, az adóhatósági intézkedéseket, az adóigazgatási eljárást, az adóhatóságok sajátos ellenőrzési feladatait.
27. B. Határozza meg a bizonylati rend és okmányfegyelem ellenőrzésén belül a bizonylatok fogalmát, foglalkozzon részletesen a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek ellenőrzésével. A szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok ellenőrzése. Beszéljen részletesen a selejtezés és az üzembe helyezési bizonylatok ellenőrzéséről.
28. A. Részletezze a felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzést, a Magyar Államkincstárt (tevékenysége, ellenőrzési feladatai, az állami vagyon kezelése), a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a felügyeleti ellenőrző szervek, azok ellenőrzési lehetőségeit, hatásköreit.
28. B. Beszéljen részletesen a mérleg ellenőrzésének feladataiból a céltartalékok, az aktív és passzív időbeli elhatárolások ellenőrzési lehetőségeiről, módszereiről.
29. A. Ismertesse a pénzintézeti ellenőrzés rendszerét, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési feladatait, a hitelintézetek ellenőrzési feladatait és a Világbank ellenőrzési tevékenységét.
29. B. Foglalkozzon részletesen a kiküldetés bizonylatainak ellenőrzésével; az anyagkészlet változás bizonylatainak ellenőrzésével; a saját termelésű készletek bizonylatainak ellenőrzésével; a vegyes bizonylatok ellenőrzésével; a bizonylatok feldolgozásának és megőrzésének ellenőrzésével.
30. A. Mutassa be a függetlenített belső ellenőrzést. (fogalma, elemei, szervezete.) Határozza meg a gazdálkodó vállalkozások, költségvetési, szövetkezeti és egyéb szervek belső ellenőrzéseinek sajátosságait.
30. B. Foglalkozzon részletesen a számlák ellenőrzésével: a számlák {a számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány, a nyugta) fogalma, tartalma, a számlaadási kötelezettség ellenőrzése, a bejövő és kimenő számlák ellenőrzése, a számlák javítása.
Pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés + Mérlegképes könyvelő kombinált képzés szóbeli tételei
A pénzügyi-számviteli ügyintéző + mérlegképes könyvelő kombinált képzés szóbeli tételei megegyeznek a két képzés szóbeli tételeivel.
